Douglas Noel Adams, angol �r�. Cambridge-ben sz�letett 1952. m�rcius 11-�n. K�z�piskolai tanulm�nyai ut�n a cambridge-i St John's College-ban irodalmat hallgatott. Miut�n 1974-ben diplom�zott, Londonba k�lt�z�tt, ahol a BBC-n�l helyezkedett el r�di�s forgat�k�nyv�r�k�nt. K�s�bb a t�v�hez ker�lt, els�sorban a Dr. Who sorozat �r�s�ban vett r�szt. Gyakran dolgozott k�z�sen a Monty Python tagj�val, Graham Chapmannal is. Sikeres forgat�k�nyv�r� volt, de zavarta, hogy nem val�s�thatja meg saj�t terveit. Legnagyobb v�gya egy olyan r�di�s sorozat volt, melyben �tv�zi a sci-fi �s a kom�dia m�faji elemeit. �tlete sok�ig senkit nem �rdekelt, de v�g�l Simon Brett r�di�s producer felkarolta az elk�pzel�st. A Galaxis �tikalauz stopposoknak c�m m�g tizennyolc �ves kor�ban mer�lt fel benne, mik�zben egy ausztriai mez�n fek�dt k�ts�gbeesetten �s kiss� spiccesen: "...elter�ltem egy mez�n, hossz�ban az �n Eur�pai �tikalauz stopposoknak c�m� k�nyvemmel, �s amikor a csillagok kezdtek megjelenni az �gen, �gy �reztem, valakinek �rnia k�ne valamit Galaxis �tikalauz stopposoknak c�mmel, �s akkor kil�hetn�m magam az �rbe. E gondolatom ut�n m�ly �lomba zuhantam, �s elfeledkeztem r�la kb. hat �vig." Mikor Arthur Dent f�ldlak� �s f�ld�nk�v�li bar�tja, Ford Prefect t�rt�net�t elmes�l� szatirikus r�di�j�t�k�hoz c�met keresett, jutott esz�be a r�gi �tlet. Adams fanyar humor� r�di�j�t�k-sorozata 1978-ban indult vil�gh�d�t� �tj�ra. Az els� hat r�sz sikere ut�n a t�rt�net k�nyv form�ban is megjelent, �s azonnal a bestseller-list�k �l�re ugrott. Az igazi kultusz-k�nyvv� v�l� reg�nnyel Adams 1984-ben elnyerte az egymilli� eladott p�ld�ny ut�n j�r� Golden Pan D�jat. Az eddigi d�jazottak k�z�l - Anna Frank kiv�tel�vel - � a legfiatalabb. A Galaxis �tikalauz az egyetlen r�di�j�t�k, amelyet a legjobb science-fiction m�nek j�r� Hugo-d�jra jel�ltek, a d�jat azonban 1979-ben a Superman c�m� film nyerte el. 1982-ben az els� k�t k�nyvb�l hatr�szes t�v�sorozat is k�sz�lt. A m�b�l ezeken k�v�l m�g sz�mos sz�nh�zi feldolgoz�s is k�sz�lt, s�t 1985-ben Adams megjelentette a j�t�k els� sz�m�t�g�pes v�ltozat�t is. A Galaxis �tikalauz �tlete Adams saj�t bevall�sa szerint el�sz�r 1971-ben, stoppol�s k�zben jutott esz�be. "Tizennyolc �ves koromban v�gigstoppoltam Eur�p�t az Eur�pa-�tikalauz stopposoknak c�m� k�nyvvel. �pp egy mez� k�zep�n fek�dtem, kiss� spiccesen, amikor r�j�ttem, valakinek a galaxishoz is k�ne ilyen �tikalauzt �rnia" - mondta egy BBC-interj�ban. A sorozat sikere megalapozta Adams vil�gh�rnev�t. Els� m�s t�m�j� k�nyve, a Dirk Gently holisztikus nyomoz�irod�ja 1987-ben l�tott napvil�got. A Galaxis �tikalauzhoz hasonl�an szatirikus sci-fik�nt jellemezhet� k�nyv f�h�se, Dirk Gently nyomoz� az id�utaz�s �s a kvantummechanika rejtelmei k�zepette pr�b�l pontot tenni egy gyilkoss�g v�g�re. Egy �vvel k�s�bb megjelent Dirk Gently kalandjainak k�vetkez� r�sze, A l�lek hossz�, s�t�t tead�lut�nja (1988). Adams 1984-ben John Lloyddal egy�ttm�k�dve hozta l�tre a The Meaning of Liff (Az �llet �rtelme) c�m� k�l�nleges sz�t�rat, melyben addig meg nem nevezett dolgok �s jelens�gek kapnak neveket. 1990-ben The Deeper Meaning of Liff (A �llet m�lyebb �rtelme) c�men megjelentett�k a sz�t�r k�vetkez� r�sz�t is. 1990-ben jelent meg a Mark Carwardinek zool�gussal k�z�sen �rt Utolj�ra l�that� c�m� k�nyve, melyben a f�ld vesz�lyeztetett �s kipusztul�ban l�v� �llatfajaival foglalkozik. 1991-ben feles�g�l vette Jaen Elizabeth Belsont. 1994-ben megsz�letett l�nyuk, Polly. A kilencvenes �vekben megalap�totta a Digital Village m�dia-v�llalkoz�st, melynek keret�ben kiadta a Galaxis �tikalauz stopposoknak nagysiker� sz�m�t�g�p-j�t�k v�ltozat�t. A c�g m�sik nagy v�llalkoz�sa a BBC-vel k�z�sen l�trehozott internetes adatb�zis (www.h2g2.com), mely a k�nyvben szerepl� �tikalauz mint�j�ra az internetez�k �ltal bek�ld�tt, szerkesztett sz�cikkekb�l �ll: c�lja, hogy az �let valamennyi k�rd�s�re v�laszt adjon. Jelenleg a Disney St�di� k�sz�l megfilmes�teni a Galaxis �tikalauz filmv�ltozat�t. Adams utols� �veiben els�sorban ennek forgat�k�nyv�n dolgozott. Douglas Adams v�ratlanul, sz�vrohamban halt meg 2001. november 5-�n a kaliforniai Santa Barbar�ban.